Nagyon nem mindegy, hogyan nyerünk energiát hulladékból
Zhvg Dobos Emese 2020. május. 23. 11:00

Nagyon nem mindegy, hogyan nyerünk energiát hulladékból

Többféleképpen nyerhetünk a hulladékból energiát. Amíg a hulladékégető erőművek környezetszennyezőbbek és kisebb hatékonysággal működnek, egyre elterjedtebb és támogatott a technológia. Ezzel szemben a biogáz hatékonyabb, teljesen környezetbarát és alig használjuk ki, holott rengeteg hasznosítható szerves hulladékot termelnek nem is csak az élelmiszeripari cégek, de a háztartások is.

Zhvg

A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.

„A köznyelvben eltérő élethelyzetekben használjuk a hulladék és a szemét kifejezéseket, noha ugyanarra gondolunk. Ám az oktatásban sajnos gyakran találkozni azzal a téves nézettel, miszerint a hulladék még hasznosítható, míg a szemét már nem” - mondja Munkácsy Béla, az Energiaklub szakértője. Szerinte az emberek környezettudatosságában, szemléletében nincs akkora eltérés itthon és külföldön, a különbség inkább a szabályozásban rejlik: „Több országban körültekintőbbek a szabályozók és ügyesebben kényszerítik ki, hogy megfelelően bánjunk a hulladékkal, valamint jobban meg is szervezik a hulladékgazdálkodást” – véli.

Van, ahol házhoz jönnek a veszélyes hulladékért

A szakértő erre példaként a veszélyes hulladékot említi: míg Zürichben rendszeresen házhoz jönnek a zsákba gyűjtött veszélyes hulladékokért, addig itthon 25-30 helyre kellene visszavinnünk a fáradt olajat, a gyógyszereket, a szárazelemeket, a gumiabroncsot és még sorolhatnánk. Az Energiaklub szerint életszerűtlen ez a gyakorlat: a gyűjtés sok településen nem is megoldott és így komoly probléma a veszélyes hulladék az emberek számára. „A fáradt olaj értékes alapanyag és biodízel készülhet belőle. Németországban ezért házhoz mennek és fizetnek is érte. Magyarországon viszont a sütés során visszamaradt fáradt olaj sok esetben a lefolyóban köt ki, ami káros a környezetre nézve is” – mutat rá Simon Anita, az Alteo Nyrt. hulladékgazdálkodási divízójának vezetője. A szakértő szerint itthon egy kultúra- és paradigmaváltásra lenne szükség a hulladékokkal kapcsolatban.

Biztonságos a szemétégetés?

Az egyik legkézenfekvőbb hasznosítása a hulladéknak az égetés, hiszen kontrollált körülmények között történik, és energiát nyerünk belőle. „Az anyagában történő hasznosításban hiszek. Viszont annyi mindenből van nagy mértékű túltermelés, hogy egyszerűen nem lehet ennyit hasznosítani. A hulladékégetés így inkább amolyan szükséges rossz, csak abban az esetben indokolt alkalmazni, ha más hulladékkezelési technológiákkal összehasonlítva adott körülmények között kedvezőbb” – véli Simon Anita.

A szemétégetés drága megoldás és a levegőt is szennyezi - véli Munkácsy Béla. Az Energiaklub szakértője kifejti: mivel anyagösszetétel szempontjából heterogén az égetőkbe kerülő hulladék, többféle technológiával érik el, hogy kisebb mennyiségben kerüljenek káros anyagok a levegőbe. „Ha pedig az égetőmű felépül, meg kell, hogy térüljön. Ezért égetnek, és ahhoz, hogy égessenek, még több hulladékra van szükség” – jegyzi meg.

A papír és a műanyag kiválóan ég és jó energiahordozók. A hulladékégetéssel azonban elveszítjük az anyagot, a gyártása során felhasznált energiát, ráadásul az égetés során körülbelül 40 százalék salak is visszamarad, ami környezeti szempontból is súlyos károkat okozhat: ha a lerakó nincs megfelelően alászigetelve, akkor az eső nyomán kialakuló, szennyezett csurgalékvíz a talajba szivároghat. Munkácsy Béla szerint fennáll ez a veszély a dunakeszi lerakó esetében is:

csak idő kérdése, hogy ez mikor vezet majd a fővárosban vízellátási problémákhoz.

Biogáz - háztartási forrásból is

Bár mindkét esetben hulladékalapú energiatermelésről beszélünk, Munkácsy Béla arra hívja fel a figyelmet, hogy éles különbség van a kommunális hulladék égetése és a szerves hulladékok biogázzá alakítása között. A biogáz előállítása egy jó példája annak, hogy mindenki jól jár: a hulladékból megújuló energiaforrás lesz, amelynek felhasználásával tápanyag-utánpótló anyagok keletkeznek, ugyanakkor csökken a környezetbe kerülő CO2 és CH4 gázok mennyisége. Az Alteo csoport 2016 óta üzemelteti a nagykőrösi biogázüzemet, ahol évente mintegy 50-60 ezer tonna mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékot, mellékterméket, illetve lejárt szavatosságú élelmiszert hasznosítanak.

Ezekből a koronavírus-járvány alatt világszerte egyre több keletkezik. „A háztartásokban keletkező hulladék nagy része szerves anyag, ami hasznosítható lehetne. A koronavírus-járvány miatt megnőtt a hazai élelmiszeripari cégek termelése is, azon az oldalon is egyre több amúgy értékes és magas energiahatékonyságú szerves hulladék keletkezik. Viszont messze nincs annyi biogázüzem Magyarországon, amibe el lehetne helyezni azt a hulladékot, ami most keletkezik” – mutat rá Simon Anita, az Alteo Nyrt. hulladékgazdálkodási divízójának vezetője.

Hogy hogyan „készül” a biogáz? „A szerves anyagokat rothasztótornyokban, baktériumokkal bontják le. A visszamaradó iszap talajerő-utánpótlásra lehet alkalmas” – sorolja a technológia előnyeit az Energiaklub szakértője, azt azonban kihangsúlyozza, hogy számos paraméterre, így a nehézfém-szennyezettségre is figyelni kell ebben az esetben is. Azt pedig, hogy hol hozunk létre biogázüzemet kulcskérdés, így a tervezést elengedhetetlennek tartja a szállítás és a felhasználás optimálissá tétele miatt is. Jó példaként az ongai biogázüzemet említi, ahol az alapanyagot a biogázüzem melletti szarvasmarha-telepről érkező trágya adja.

Nagykőrösi Biogáz üzem

„Tudatos területi tervezésről azonban jelenleg szó sincs, pedig ez esetben ez kulcskérdés volna, hiszen a felhasznált hulladék sok helyről érkezhet. Például a háztartásokban keletkező kommunális hulladékot is be kellene kapcsolni ebbe a körfolyamatba. Az iszap mellett keletkező biogáz jól tárolható és gázmotorokban felhasználva nagyon hatékonyan egyszerre hőt és villamos energiát is termelhet” – emeli ki. A szakértő szerint kisebb, helyi távhőrendszereket is kiválóan ki lehetne építeni erre alapozva,

most azonban a hazai biogázüzemekben keletkező hő nagy része hova távozik? A levegőbe.

„Számos magyar településen lehetne így fűteni, ahelyett, hogy importálnánk az orosz gázt” – teszi hozzá.

Jó lehetőség lenne a biogáz, de a szabályozás nem ezt támogatja

Míg Európa-szerte felfutóban van a biogáz alkalmazása, addig a magyar kormány klímatervében a szakértő szerint nem kapott kellő hangsúlyt az ebben rejlő lehetőség. Pedig ennek további előnyeit is hangsúlyozza Munkácsy Béla: a gázmotorok nagyon rugalmasak, tehát a teljesítményük jól szabályozható, ezért kiválóan ki tudnák egészíteni a napelemek és szélerőművek időjárásfüggő termelését. A jelenlegi hazai szabályozási környezet azonban nem engedi, hogy ezt kellően kiaknázzák.

A biogázüzemek szabályozását 2007-ben vezették be Magyarországon. A legtöbb erőművet még 2004-ben építették: „Ezek az üzemek a KÁT-rendszerben, kötelező áramátvételi tarifával működnek. Ez azt jelenti, hogy ha ez lejár, akkor a szabályozásból kifolyólag már nem feltétlenül nyereséges a működésük, mert addig a piacinál kedvezőbb áron tudták értékesíteni az így megtermelt energiát.  Azután viszont már nem, csak piaci áron adható el az energia” – emeli ki Simon Anita.

Ennek ellenére úgy véli, egyre többen látják meg a lehetőséget a biogázüzemekben és bár nem olyan „easy business”, mint a napelem, itthon is egyre többen fektetnek ebbe és szeretnék hasznosítani a mostanra parlagon heverő biogázüzemeket. Hogy miért? „Teljesen átrajzolódott 2004 óta a hazai hulladéktérkép, akkor nem tudtak, vagy csak drágán tudtak alapanyaghoz jutni. Mostanra viszont egyre inkább városokba tömörülnek az emberek és nem csak a lakosság, de az élelmiszeripari üzemek, a vendéglátóhelyek is egyre több szerves hulladékot termelnek. És ebben fantáziát látnak” – mondja Simon Anita. A biogázüzemeknek pedig további lökést adhat, hogy az EU-ban egyre nagyobb teret kap az az irány, mely szerint az alapanyagot biztosító lebomló szerves hulladékot külön kell gyűjteni, vagy otthon kell komposztálni.

Az írás az Alteo Nyrt. és a hvg.hu együttműködése keretében készült.

Zhvg
A sorozat további cikkei
Egy jó augusztusi keddért már ölik egymást - így indul újra a hazai vendéglátás
Gazdaság Gyükeri Mercédesz 2020. május. 31. 11:30

Egy jó augusztusi keddért már ölik egymást - így indul újra a hazai vendéglátás

Majdnem három hónap kényszerszünet után újranyitott Budapest talán legismertebb vendéglátóhelye, a New York kávéház. Egy ilyen bizonytalan helyzetben azonban éppen ez jelenti az igazi kockázatot – vallja Kőrössy Zoltán, a patinás kávéházon kívül több szállodát és rendezvényhelyszínt üzemeltető Eventrend alapító-tulajdonosa, akivel az ünnepélyes megnyitó után beszélgettünk. Szó esett arról, mire számítanak a nyáron, és kiderült, mitől tartanak leginkább a wellnesshotelekbe visszatérő vendégek.