Munkaalapú társadalom: az álláskeresők fele egy fillér segélyt sem kapott áprilisban
Vállalkozás Kovács Gábor 2020. május. 22. 11:05

Munkaalapú társadalom: az álláskeresők fele egy fillér segélyt sem kapott áprilisban

Még nem tudni pontosan, mennyire küldi padlóra a munkaerőpiacot a válság, de a rendelkezésre álló adatok komor képet festenek. A többféle állami intézkedésből a cégek nagy része elvileg már működőképes mankót kalapálhat össze magának, a legtöbben mégis csak saját magukra számítanak.

173 ezer ember az, aki ma keres állást, dolgozni szeretne, de nem talál munkát. Közfoglalkoztatásban most 5000 emberrel többen vesznek részt, mint a járvány előtt. 221 ezer munkahelyet sikerült megóvni, a honvédségnél pedig 3000 új munkahelyet hoztak létre” – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a május 21-ei Kormányinfón.

A miniszter, amikor 173 ezer „állást kereső” emberről beszélt, elmondása szerint azokra gondolt, akik vagy a három hónapig tartó álláskeresési járadékot vagy az ezt követő támogatást kapja. Azt azonban jelenleg senki sem tudja, hány munkanélküli van ma Magyarországon, és hányan keresnek állást. Egyrészt azért, mert a hivatalos adatok és statisztikák (természetesen mindig) múltbéli állapotokat mutatnak, miközben jelenleg olyan gyors változások zajlanak a gazdaságban, hogy a hetekkel, hónapokkal ezelőttre vonatkozó számok közel sincsenek az aktuálisakhoz. Másrészt pedig azért, mert a járványhelyzet és az amiatt bevezetett korlátozó intézkedések torzítják az (egyébként is elavult) adatokat.

Inaktívak lettek, nem munkanélküliek

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 173 ezer munkanélkülit jelentett a január–márciusi három hónapra. A KSH háromhavi gördülő átlagokat szokott közölni, most azonban a járvány miatt a márciusi számokat is nyilvánosságra hozta. Eszerint abban a hónapban 168 ezer munkanélküli volt, ami 3,7 százalékos munkanélküliségi rátát jelent.

A helyzet azonban koránt sem ennyire rózsás. A KSH szerint márciusban körülbelül 56 ezer ember vesztette el az állását, közülük azonban csak 2 ezret számítottak a munkanélküliek közé, 54 ezret pedig az inaktívak közé soroltak. Ez a „munkanélküli” definíciója miatt történt, aszerint ugyanis azt kell munkanélkülinek tekinteni, aki aktívan munkát keres és/vagy két héten belül munkába tud állni. A járványhelyzet miatt ez a legtöbb munkáját vesztett emberre nem volt igaz – nehéz úgy munkát keresni, hogy az utcára sem tanácsos kilépni, a cégek jelentős része pedig takaréklángon működik.

Az előzetes adatok szerint a fenti folyamatok folytatódtak áprilisban – olvasható le egy, a hivatalos adatok előtt közzétett grafikonról, amit az Index vett észre. Az inaktívak száma a márciusi 157 ezerről áprilisban 202 ezerre nőtt, a munkanélküliek és az inaktívak száma együtt 401 ezer fő volt – állapította meg a KSH.

Fontos tudni, hogy a statisztikai hivatal nem adminisztratív adatokat használ, hanem megkérdezéses felmérés alapján kalkulál az egész lakosságra vetített információkat.

Fejük tetejére álltak a trendek

Adminisztratív adatokat közöl viszont a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ), egész pontosan azok számát, akik hivatalosan regisztrált álláskeresők. Ebből persze az következik, hogy az NFSZ nem tud azokról a munkanélküliekről, akik nem regisztrálnak. Márpedig elég sok ember lehet, aki elvesztette az állását, de a járványhelyzet miatt valamilyen okból nem regisztrált a munkaügyi hivatalnál.

Mindenesetre az NFSZ már közzétette az áprilisi adatokat, amelyek elég elkeserítőek. Az NFSZ regiszterében 330,7 ezer álláskereső szerepelt, ami 69 ezer fős növekedés az előző év azonos időszakához képest, de még 2020. márciushoz képest is 49 ezer fővel több.

A grafikonon jól látszik, hogy a regisztrált álláskeresők száma minden év elején megugrik. Ez azzal van összefüggésben, hogy február végére zárulnak az előző évi közmunkaprogramok, és márciusban indulnak az újak. Illetve a versenyszférában télen jóval kevesebb alkalmi munkavállalóra van szükség. Az elmúlt években mindig áprilisban kezdett visszaesni a regisztrált álláskeresők száma – ez idén nem történt meg, hanem folytatódott a növekedés.

Az álláskeresők számának növekedésével kapcsolatban látványos, ahogy a belépők száma kilőtt áprilisban, a kilépők száma viszont drasztikusan visszaesett. Ez épp ellentétes a sokéves áprilisi folyamatokkal: a kilépők száma ilyenkor meg szokott ugrani, az új belépőké viszont zuhanni szokott. A ki- és belépési tendenciák fejük tetejére állása semmi jót nem ígér az álláskeresők májusi számát illetően, a növekedés biztosan folytatódott, sőt valószínűleg gyorsult.

Az álláskeresők fele nem kapott pénzt, aki kapott, az is keveset

Azt is érdemes megjegyezni, hogy a 330 ezer álláskeresőből mindössze 85 ezer kapott álláskeresési járadékot (korábban és a köznyelvben ma is: munkanélküli segély). Sőt összesen 178,4 ezer álláskereső volt jogosult egyáltalán bármilyen pénzbeli ellátásra, közel 40 százalékuk csak szociális jellegű támogatást kapott. Az álláskeresők közel fele (46 százalék) semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.

A kormány deklaráltan nem kívánja semmilyen módon sem megerősíteni a munkanélküli ellátásokat, maga a miniszterelnök jelentette ki, hogy az állásukat elvesztettek számára adott a három hónapos álláskeresési járadék, annak lejártára pedig mindenki fog állást találni (ha mást nem, közmunkát). Természetesen (ahogy a fenti számok mutatják), nem minden regisztrált álláskereső jogosult álláskeresési járadékra, sőt még az új belépők közül sem mind, hiszen annak előfeltétele az álláskeresővé válást megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idő. Akinek nincs ennyi jogosultsági ideje, annak nem jár járadék. Minden tíz nap jogosultsági idő után egy napig jár járadék – vagyis a gyakorlatban a maximális három hónapig csak az kapja, aki a megelőző három évben végig be volt jelentve (teljes munkaidőben). És adott időszakban keletkezett jogosultsági időt csak egyszer lehet elhasználni álláskeresési járadék alapjául – szóval mondjuk, aki pár hónappal ezelőtt már álláskeresési járadékra kényszerült, az kevesebb ideig kaphatja.

Apropó, az álláskeresési járadék egy főre eső átlagos összege 107 ezer forintra jött ki országosan áprilisban – ez kevesebb mint a fele a nettó átlagkeresetnek.

A vendéglátásban már áprilisban vérfürdő volt

Az NFSZ jelentése szerint áprilisban a foglalkoztatók 1 140 személyt érintő csoportos létszámleépítést jelentettek be. A leépítések elsősorban a szállodai szolgáltatás, az egyéb villamos berendezés gyártása, a lábbeligyártás, a légi személyszállítás, az egyéb elektronikus, villamos vezeték, kábel gyártása, az éttermi, mozgó vendéglátás, a fémmegmunkálás, az értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység, a háztartási villamos készülék gyártása ágazatokat érintette főként Budapesten, valamint Somogy, Pest, Hajdú-Bihar, Zala és Bács-Kiskun megyében.

A turizmusban és a vendéglátásban dolgozókat nemcsak csoportos leépítések sújtották, hanem általában véve a szektor válsága. Az adatok szerint áprilisban leginkább a kereskedelemből, vendéglátásból regisztrált új álláskeresők száma ugrott meg: ebből a nemzetgazdasági ágból 16,8 ezer új belépő érkezett a rendszerbe, míg márciusban csak 5612.

Volt, ahol megtriplázódott az álláskeresők száma

Ami a regisztrált álláskeresők megyék szerinti megoszlását illeti, továbbra is Borsodban, Szabolcsban és Hajdu-Biharban a legrosszabb a helyzet. Ezekben a megyékben eddig is sok álláskereső volt, így a növekedés más területekhez képest relatíve alacsony volt mind márciushoz, mind 2019 áprilisához képest.

Közel triplájára nőtt viszont az álláskeresők száma a 2019 áprilisihoz képest Győr-Moson-Sopron megyében, de Vasban, Veszprém megyében és Zalában is az országos átlagot messze maghaladó növekedés volt. Ezt egyrészt az alacsony bázis magyarázza, ezekben a megyékben ugyanis korábban kevés álláskereső volt, a válság pedig nyilván ezeket sem hagyta érintetlenül. De minden bizonnyal az is szerepet játszik az álláskeresők számának drasztikus növekedésében, hogy ezek az ország legnyugatibb megyéi, különösen Győr-Moson-Sopronból és Vasból sokan jártak át Ausztriába dolgozni – Ausztriát pedig korábban érte el a járvány és a válság, mint Magyarországot, az ingázók pedig nem az ausztriai, hanem az itteni munkanélküliségi támogatásokra jogosultak, ha elveszítik az állásukat.

Az egész állami támogatási csomag összesen már hathatós segítség

Gulyás Gergely azt is mondta a Kormányinfón, hogy a kormány 221 ezer munkahelyet óvott meg. A megóvott munkahelyek száma értelmezés kérdése, a vállalkozások számos kedvezményt és segítséget vehetnek igénybe a túléléshez, illetve a károk enyhítéséhez – lehetetlen megmondani, hány munkahely szűnt volna meg ezek nélkül.

Az állami intézkedések közül a munkahelyvédelmet a legdirektebben a bértámogatási rendszer (német előképe alapján: Kurzarbeit) szolgálja.

Az állami bértámogatást bevezetése után nehéz volt igényelni, de szerencsére néhány nap alatt lépett a kormány, a konstrukció módosításával a kezdeti akadályok elhárultak. Jelen formájában már vállalkozások tömegeinek jelenthet valós segítséget, az eddigi visszajelzések a cégek felől pozitívak, a beadott igényeket gyorsan elbírálták, és nagyon kevés a visszautasítás – mondja a hvg.hu-nak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára.

A bértámogatást elsősorban kis- és közepes vállalkozások vették igénybe, azon belül is főleg mikrovállalkozások (arányuk közel 60 százalék). Nagyvállalkozásokat kezdetben alig lehetett találni az igénylők közt, ennek egyik oka, hogy a nagyobb cégek óvatosabbak, a támogatást pedig többször módosította a kormány, így sokan kivárhattak, amíg jobban kikristályosodnak a feltételek. (Az is magyarázhatja, hogy egy tőkeerős nagy cégnek van annyi tartaléka, hogy munkaidőkerettel vészelje át ezt az időszakot, vagyis a most kifizetett béreket később dolgozzák le a foglalkoztatottak.) Ez kommunikációs kihívást is jelentett, jelent a szakmai szervezeteknek, a vállalkozások figyelmét ugyanis fel kell hívni rá, ha egy támogatási forma feltételei módosultak, kedvező irányba változtak. Perlusz László a bértámogatási konstrukciót illetően további jelentős változásokra már nem számít, esetleg némi finomhangolást még végezhet a kormány.

Perlusz László szerint a bértámogatás valóban jó támogatási konstrukció – persze lehetne bőkezűbb, lehetne magasabb a támogatási összeg maximuma, de alapvetően gazdaságpolitikai döntés kérdése, hogy egy kormány mire, mennyit költ, „milyen gyorsan használja el a munícióját” a válságban. A jelek szerint a magyar kormány az intézkedések, támogatások fokozatos bevezetésének híve, minden bizonnyal lesznek még továbbiak. A bértámogatás mellé a vállalkozásoknak érdemes megnézni a finanszírozási oldalt, nagyon kedvező hitelkonstrukciókat tett elérhetővé az állam és a jegybank. A teljes csomag együtt hathatós segítséget jelent a vállalkozásoknak, egy életképes cégnek jó esélye van a válság túlélésére – véli Perlusz László.

A cégek nagy része csak magára számít

Ugyanakkor a kormányt számos kritika érte a támogatási intézkedések lassú és fokozatos bevezetése miatt. A bajba jutott vállalkozásoknak ugyanis minél előbb, és minél biztosabb segítségre lett volna szükségük. De természetesen azt sem lehet megmondani, mennyivel lett volna jobb a helyzet, ha a kormány gyorsabban cselekszik.

A koronavírus miatt bevezetett korlátozások rendkívül szélsőségesen érintették a vállalkozásokat – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató áprilisi, ügyfelei körében végzett felméréséből, amelyről a Napi.hu számolt be. Míg a társaságok 17 százaléka kritikus helyzetbe került az elmúlt hónapok során, a válaszadók több mint felénél nem éreznek érdemi változást, sőt 6 százalékuknál még javultak is a kilátások. A szektoriális vizsgálat során a kereskedelem bizonyult a legmegosztóbb ágazatnak. A kereskedő vállalkozások 14 százaléka számolt be javuló kilátásokról, viszont 24 százalékuk kritikus helyzetet tapasztalt.

Ami az állami intézkedések megítélését illeti, azért beszédes, hogy a válaszadók 60 százaléka kizárólag az önerőre épít a további működése során. Az önerő és kormányzati segítség együttesét a válaszadók 20 százaléka látja a további működés biztosítékának, a maradék 20 százalék viszont már profilváltáson gondolkodik.

Az biztos, hogy a kormány intézkedéscsomagja mértékét tekintve más országokéhoz képest nem túl nagy – ezt az Európai Bizottság legutóbbi országjelentése kockázatként emelte ki. A csomag legalábbis a direkt támogatásokat illetően kicsi, az állam és a jegybank több támogatott hitelt, hitelgaranciát tett elérhetővé, illetve meglévő támogatásokat alakított át a válság miatt. Ezek azonban nem hoznak plusz forrást a gazdaságba, vagy legalábbis korántsem annyit, mint amennyit a kormány láttatni igyekszik.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Egy jó augusztusi keddért már ölik egymást - így indul újra a hazai vendéglátás
Gazdaság Gyükeri Mercédesz 2020. május. 31. 11:30

Egy jó augusztusi keddért már ölik egymást - így indul újra a hazai vendéglátás

Majdnem három hónap kényszerszünet után újranyitott Budapest talán legismertebb vendéglátóhelye, a New York kávéház. Egy ilyen bizonytalan helyzetben azonban éppen ez jelenti az igazi kockázatot – vallja Kőrössy Zoltán, a patinás kávéházon kívül több szállodát és rendezvényhelyszínt üzemeltető Eventrend alapító-tulajdonosa, akivel az ünnepélyes megnyitó után beszélgettünk. Szó esett arról, mire számítanak a nyáron, és kiderült, mitől tartanak leginkább a wellnesshotelekbe visszatérő vendégek.