El lehet adni az örökölt vagyont a hagyatéki tárgyalás előtt?
BrandChannel MOKK 2020. június. 30. 19:30

El lehet adni az örökölt vagyont a hagyatéki tárgyalás előtt?

Gyakran előfordul, hogy az örökösök már a hagyatéki eljárás közben szeretnének hozzáférni az elhunyt bankszámlájához, vagy eladnák a kocsiját, hogy ne álljon az feleslegesen hónapokig az utcán. Lehetséges ez? Erről beszélgettünk dr. Szécsényi-Nagy Kristóf közjegyzővel, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) jogi ügyvezetőjével.

A jogszabályok értelmében a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedéséig egyik örökös sem rendelkezhet teljesen önállóan az öröklött vagyonelemekkel. De mit tegyen az, akinek már most szüksége lenne pénzre, ezért jól jönne neki, ha az eljárás előtt vagy közben eladhatná azokat, illetve hozzányúlhatna az elhunyt bankszámlájához?

Van erre megoldás, méghozzá az úgynevezett részhagyaték-átadás. Ilyenkor a hagyaték egyes elemeivel kapcsolatban úgy hoz hagyatékátadó végzést a közjegyző, hogy a teljes hagyaték átadásáról nem dönt. Ez főként akkor merül fel, ha az örökösök között vita van egyes vagyonelemek vonatkozásában, vagy az eljárás pusztán technikai okokból nem zárható le minden vagyontárgy vonatkozásában, de például az elhunyt lakására bejelentkezett egy ígéretes vevő. Ha a lakás kapcsán meg tudnak állapodni az öröklésben érdekeltek, akkor az a hagyaték többi részétől függetlenül átadható. Vagyis a szóban forgó ingatlant a hagyatéki eljárás befejezése előtt meg lehet hirdetni eladásra, sőt, akár adásvételi szerződést is lehet kötni rá, azzal a feltétellel, hogy a szerződés hatálybalépése a hagyaték átadásától függ.

dr. Szécsényi-Nagy Kristóf

De részhagyaték átadását nemcsak ingatlan esetén érdemes kérni, hanem autó, nagyobb értékű vagyontárgy, vagy az elhunyt bankszámlája esetén is. Viszont fontos kiemelni, hogy erre csak akkor van a közjegyzőnek lehetősége, ha egyáltalán már eljutott hozzá a hagyatéki leltár és az adott vagyontárgy, valamint az örökösök vonatkozásában is rendelkezésére állnak a szükséges adatok, vita pedig nincs a felek között.

S az nem jelent nehézséget, hogy bár már elmúlt a veszélyhelyzet, és már lehet hagyatéki tárgyalást kitűzni, adott esetben a feltorlódott ügyek miatt az örökösök sokára jutnak hozzá a hagyatékhoz?

Az egyszerűbb ügyekben a legtöbb esetben nem volt akadálya a veszélyhelyzet alatt a hagyaték átadásának tárgyalás nélkül. Tulajdonképpen bő másfél hónap alatt több mint 11 ezer ügyben született hagyatékátadó végzés. Ám a veszélyhelyzet elmúltával is még mindig nagy segítség lehet bizonyos ügyeknél a részhagyaték átadása, mivel felmerülhet olyan egyedi ok, amiért a hagyaték egy részének a jogi sorsát biztosítani kellene. Ezt ügyenként más és más indokolhatja.

És mit lehet tenni akkor, ha a hagyatéki eljárásnak még nincs vége, de az örökösnek azt kellene igazolnia, hogy ő az örökös? Például, ha az örökhagyó jogutódjaként kellene fellépnie vagy egy pénzintézetnél szeretne információhoz jutni?

Valóban felmerülhet olyan eset, hogy az örökhagyó utáni öröklési rendet igazolnia kell az örökösnek, mert például folytatna egy eljárást, amelyben az örökhagyó volt a fél. Ez előfordulhat olyan esetben is, ha az örökhagyó után hagyatéki vagyon nem maradt. Például szinte mindent elajándékozott még az életében. Vagy a hagyatékátadó végzés meghozatalára egyszerűen még nem került sor, mert az eljárás folyamatban van, és a kérelmező igazolni tudja az örökhagyó utáni öröklési rendet, illetve több örökösként érdekelt esetén azt is, hogy az öröklési rend tekintetében az örökösként érdekeltek között öröklési jogi vita nincs. Ilyen esetekben kérelemre az illetékes közjegyző megállapítja az örökös személyét, a hagyatékban való részesülése jogcímét és a hagyatékban való részesülése arányát.