author
Szerzőnk Tóta W. Árpád

A nép azt kapja, amit akar, vagy legalábbis azt hiszi. A tekintélyelvű politika messze nem lát, de azt kiszimatolta, hogy a nép most lélegeztetőgépet akart. Vélemény.

Kocsmáktól a filozófusbarlangokig örök sláger, mennyire nem tanul az emberiség a történelemből. Hiába intik bölcsek, hősök, mártírok, úgy tesz, mintha nem is hallott volna világháborúkról, forradalmakról vagy nagy birodalmak bukásáról.

„Akik nem emlékeznek a múltra, arra kárhoztatnak, hogy megismételjék azt”

– idézi Horn Gyula Churchillt, egyébként tévesen, de erről később. Mindegy, Churchill úgyis gonosz volt és rasszista, hamarosan eltűnnek a szobrai is, és akkor majd nem hivatkozik rá senki, se tévesen, se helyesen. Pláne Horn Gyulára. És kár is azon keseregni, hogyan felejtettük el a háborút vagy a rendszerváltást. Hiszen arra sem emlékszünk, mi volt két hónappal ezelőtt.

Churchill hazájában botokkal verik a rendőröket, amiért azok figyelmeztetik az ezerfős utcabálok résztvevőit, hogy tulajdonképpen még mindig járvány van, és az a veszély, amitől az urak és hölgyek rettegtek még pár hete is, nem múlt el.

Amerikában meglehetősen aktív a vírus. Viszont az emberek már ráuntak, ezért a lapok másik dráma után néztek, és találtak szabad szemmel is látható szereplőt. Így ott most egyszerre munkálkodnak azon, hogy eltöröljék a két hónappal ezelőtti, meg a kétszáz éves múltat is. A távolságtartás annyira tegnapi, most a tömegtüntetés a menő.

Magyarországon egyre élesebb támadások érik a kormányt, amiért beszerzett tizenhatezer lélegeztetőgépet. Újságcikkek és ellenzéki kirohanások kérdezik fel, hogy jutott eszükbe ilyesmire pocsékolni a mi pénzünket. Lélegeztetőgép, micsoda eszement ötlet már megint? Nem volt elég a stadion meg a kisvasút, most itt az új mánia, amire számolatlanul lehet szórni a közvagyont!

Három hónappal ezelőtt, amikor a fürkészek és a portyászok kirajzottak, komor látomások voltak forgalomban. Tízezernyi fuldokló betegről, az olaszországi borzalmakról és arról, hogy itt állunk a lerohadt kórházakkal, letolt gatyával, és most aztán az úristen irgalmazzon nekünk.

Mit kívánt a magyar nemzet?

Müller Péter Sziámi: Ne hülyéskedj, ez a gyerekem, aki megnőtt
Kult Csatlós Hanna - Ká Zoltán 2020. augusztus. 11. 20:15

Müller Péter Sziámi: Ne hülyéskedj, ez a gyerekem, aki megnőtt

Müller Péter Sziámi akkor látta utoljára ilyen üresnek a Hajógyárit, amikor 1993-ban terepszemlézett az első Diákszigethez. Most, hogy elmaradt a Sziget fesztivál, a sátrak, koncerthelyszínek és a Nagyszínpad hűlt helyén idéztük meg az első bulik szellemét. Kiderült, hogyan lobbizott az akkori főpolgármester Demszky Gábornál, majd időt ugrottunk, és a járványveszély alatt felgyülemlett kreatív energiákról meg a raktárkoncertekről is szót ejtettünk.