Kenyér és korbács is lehet Orbán kezében a különleges gazdasági övezet
hvg360 Szlavkovics Rita 2020. május. 22. 07:00

Kenyér és korbács is lehet Orbán kezében a különleges gazdasági övezet

Néhány hónapon belül már többedszer kénytelen meghátrálni Orbán Viktor, méghozzá párttársaival szemben. Nemcsak az ellenzéki polgármestereket büntetik ugyanis, hanem a helyi fideszes vezetők is elveszíthetik a szavazótáborukat, ha engednek a kormányfő egyszemélyi döntéseinek, legyen szó akár az iparűzésiadó-bevétel, akár a beruházások elvételéről.

Pártállástól függetlenül aggodalmasan kutatták végig a fiókjukat a polgármesterek az elmúlt egy hétben, akad-e benne komolyabb beruházási terv – merthogy az aligha marad az övék.

Kiderült ugyanis, hogy a kormány újabb központosításra készül. A különleges gazdasági övezetekről benyújtott törvénytervezet a legalább ötmilliárd forint értékű nagyberuházásokat terelné a megyékhez úgy, hogy az eddig súlytalan szervezetek területeket birtokolhatnának el a települési önkormányzatoktól, ahol az adók kivetésétől az utcák elnevezéséig gyakorlatilag minden jogkört megkapnának.

Ehhez csak annyi kell, hogy a kormány – formálisan a megyei önkormányzat javaslatára – rendeletben kijelölje az övezetet. Szokás szerint ezúttal sem volt előzetes egyeztetés az érintettekkel, így több fideszes nagyvárosi polgármestert is váratlanul ért, hogy dédelgetett álmai egyetlen tollvonással elszállhatnak. A Miniszterelnökség 48 órán belül arra kényszerült, hogy közleményben állítson olyat, ami egyébként a benyújtott törvényjavaslatból nem olvasható ki egyértelműen: a fővárosra és a megyei jogú városokra nem vonatkozik a szabályozás.

  • A gödi eset után hamarosan jöhet a következő

A különleges gazdasági övezet kifejezés nem csengett ismeretlenül, hiszen amikor egy hónappal ezelőtt a kormány egyik napról a másikra a Pest Megyei Önkormányzathoz tolta át a Samsung gödi beruházását, a különleges gazdasági övezet fogalmát is bevezették – igaz, a koronavírus-járvánnyal összefüggő intézkedésként. A rendelet akkor még csak a százmilliárd forintot meghaladó beruházások esetén tette lehetővé ezt a fajta átminősítést, ráadásul a veszélyhelyzet elmúltával a jogosultság is elszállt volna.